Ezt az édeskés, fás, földillatú fűszert a leggyakrabban desszertekbe használjuk. Édességeket, likőröket ízesítünk vele, a csokoládé hangulatát adjuk meg egy-egy darabka fahéjjal. A gyümölcsök közül legjobban az almával, körtével, szilvával és a barackkal harmonizál. Használjuk péksüteményekbe, kekszekbe, krémekbe, kompótokhoz, gyümölcslevesekhez. Az élelmiszeripar is nagyon kedveli, elképzelhetetlen fahéj nélkül a legtöbb gabonapehely vagy pékáru.

Hazánkban:

Magyarországon a szilvás gombóc közepéből nem hiányozhat a fahéjas cukor, de elengedhetetlen kelléke egy palacsintának. Gyakori ízesítője a gyümölcsrizsnek, a tejbedarának vagy a farsangi fánknak. A fahéj likőrök mellett fontos szerepet játszik a különböző puncsoknak, és a forraltbor sem lehet teljes nélküle.

A sós ételeknél általában pácoláshoz használják. Nagyon jól megy a bárány- és a marhahúshoz. Az észak-afrikai és az indiai konyha is kedveli a fahéjat. A curry keverékek szerves részét képez, alapja a garam masalanak, és egy jó biriyani is elképzelhetetlen nélküle. A paradicsomos, sütőtökös ételekbe is érdemes egy kevés fahéjat tenni. Ha mértékkel használjuk, akkor nem nyomja el az étel ízét, hanem kellemes harmóniákat teremt. Az íze mellett nem mellékesen az emésztéskor a zsírok elbontásában is fontos szerepet játszik.

Zárt edényben tároljuk, nedvességtől, fénytől elzárva. A furulya nagyjából egy évig tárolható, az őrölt fahéj fél évig.

 Honnan jött ez a csoda fűszer?

A fahéj a fahéjfa és/vagy a kasszia kérgéből készült fűszer.

Már az ókorban is rendkívül keresett volt. Indiából és Srí Lankáról több mint 2000 éve exportálják. A fűszerkereskedők valóságos rémmeséket terjesztettek róla, hogy magasan tartsák az árát. Az efféle „hírek” alapján írta le Plinius, hogy csak szörnyű denevérektől védett, eldugott mocsarakban terem.

Három fajtáját ismerjük: ceyloni, kínai és malabári fahéj.

Az egészség forrása:

A fahéjat évezredek óta használják ételek ízesítésére, de fontos gyógyító szernek is számít, a középkorban például a krónikus köhögés és az ízületi gyulladás ellenszerének tartották ezt a drága fűszert. A fahéj egészségünkre gyakorolt kedvező hatásait az elmúlt évtizedekben több tudományos kutatás is bizonyította - lássuk, miért érdemes mindennap beilleszteni a fahéjat az étrendünkbe!

Tanulmányok és kutatás:

A legtöbb tanulmány a fahéj vércukorszint-szabályozó hatásaival foglalkozott: ha például magas szénhidráttartalmú ételbe fahéjat teszünk, azzal segíthetünk "kiegyensúlyozni" azokat a hatásokat, melyeket a cukros étel okoz a szervezetünkben. Vagyis, ha a szénhidrát dús ételt fahéjjal együtt esszük, akkor az nem okoz olyan hirtelen emelkedést a vércukorszintben, így hirtelen csökkenést sem (így nem is leszünk olyan hamar farkaséhesek).

 Egy másik kutatás szerint a fahéjkivonatot tartalmazó étrend-kiegészítők szedésével jelentősen csökkenthető a cukorbetegség, illetve az azzal összefüggő betegségek kialakulásának esélye, mert a fahéjnak köszönhetően javul az inzulinválasz is. A szakemberek szerint naponta fél teáskanál fahéj elfogyasztásával már nagyon jó eredményeket érhetünk el.

Fahéj vagy kasszia:

A fahéj és a kasszia egyaránt a babérlevél unokatestvére, vagyis a rengeteg tagot számláló babérfélék családjába tartozik. A két fűszer egyezéseinek sorát viszont ennyivel le is zárhatjuk, hiszen a különbség köztük nemcsak ízben, színben, külalakban és termőterületben mutatkozik meg, hanem a gyógyászatot érintő fontos összetevőikben és a kitermelés módjában is megnyilvánul.

Míg a valódi fahéj csak a Cinnamomum zeylanicum és a Cinnamomum verum névvel próbál érvényesülni, addíg a kasszia a nevét illetően a ködösítés nagymestereként mutatkozik be. A Cinnamomum loureiroi néven futó vietnámi vagy szájgoni fahéj például a neve ellenére a gyengébb minőségű kassziával áll közelebbi rokonságban, ugyanúgy, mint a Burmából származó kínai Cinnamomum cassia, vagy a szinonímaként használt indonéz Cinnamomum aromaticum, amit hamis fahéjként is szoktak emlegetni.