A leves lételeme a mindennapjaimnak, sok kreativitást és odafigyelést igényel mindennap újat alkotni. Vagy egy régit újjá és még tartalmasabbá varázsolni. A munkahelyemen mindennap ezt gyakorlom, és szerencsére még vannak vendégek... :) Ezt a gombás csirkeragulevest a vendégeim is kóstolták, és a receptjét most veletek is szeretném megosztani. Ebben az hűvös időben szükség lesz rá, majd meglátjátok!

" A gombáról...
A világon 120.000 különböző gombafaj ismert, ezek közül Európában 4000 gombafaj létezik, közülük 300 mérgező az ember számára. "

Hozzávalók 4 főre:

  • 30 dkg csirkemell 1×1 kockákra vágva
  • 10 dkg zöldborsó
  • 20 dkg gomba felcikkezve
  • 2 szál sárgarépa apró kockákra vágva
  • 2 szál petrezselyemgyökér apró kockákra vágva
  • 1 közepes fej vöröshagyma apróra vágva
  • 3 gerezd fokhagyma reszelve
  • 175 g tejföl 20%-os
  • 1 dl tej
  • 1 púpozott kanál liszt
  • 4 ek. olívaolaj
  • 1,5 liter víz vagy húsalaplé

Elkészítés:

Pirítsuk meg a hagymát az olajon, adjuk hozzá a felkockázott csirkemellet és pirítsuk 2-3 percet. A felkockázott zöldségeket a csirkéhez adva sózzuk és borsozzuk, majd pároljuk 2 percet. Engedjük fel vízzel és forrás után közepes lángon, főzzük puhára a zöldségeket.

A kevéske hab, ami majd a leves tetején képződik, távolítsuk el egy kanál vagy szűrő segítségével.

 Ízesítsük újra sóval és borssal, reszeljük bele a fokhagyma gerezdeket, utánna közben készítsük el a habarást. A púpozott kanál lisztet simára keverjük a tejjel, hozzá adjuk a tejfölt és azzal is simára keverjük. A levesből merjünk a habaráshoz két merőkanál levest és keverjük jól össze, majd adjuk a leveshez és folyamatosan kevergetve forraljuk 1-2 percet. Tálaljuk és fogyasszuk egészséggel.

" Fehérjéje tartalmazza az összes esszenciális aminosavat.
Az ehető gombák 90 százalék vizet, 2–6 százalék szénhidrátot és csak nagyon kevés zsírt tartalmaznak. "

Szedjünk gombát a természetben!!

Nyaranta sokaknak mindennapi betevő, másoknak ínyencség a gomba, melynek jótékony hatásai alig ismertek. Legalábbis erre a következtetésre jutottunk, miután körülnéztünk városunk gyógynövényeket és azok kivonatait forgalmazó boltjaiban.


.A klinikai vizsgálatok sok esetben bizonyították egyes, a népi gyógyászatban már régen használt gombák gyógyhatását. Ezek közül a gombák közül talán a legfontosabb a shii-take (Lentinus edodes), amelyet már a Ming-dinasztia idejében mint „élet­eli­xírt” tartottak számon a kí­nai orvosok. Újabban Észak-A­me­rikában és Európában is megkezdték termesztését, írja a Wikipédia. A shii-take legfontosabb hatóanyaga a len­ti­nán, mely egyike a leghatáso­sabb rákellenes vegyü­le­tek­nek. A humán rákterápiában a gyo­mor-, végbél-, tüdőrák, va­lamint a hepatómák, fib­ro­szar­kó­mák és leukémia gyógyí­tá­sá­ban alkalmazták sikerrel. A len­tinánhoz hasonló szer­ke­ze­tű és hatású glukánokat sok más bazídiumos gombából is ki­mutattak. Ilyen pl. a pecsét­viaszgomba, amely a már említett aktív triterpének mellett antitumor hatású glu­ká­no­kat is tartalmaz. Ebből a ná­lunk is élő, de a mérsékelt öv­ben mindenütt elterjedt gom­bá­ból Kínában gyógyító „go­m­bateát” főznek. A Távol-Ke­leten ennek az Európában még alig hasz­nosított fajnak a gyógyászati célra történő mesterséges termesztésével is fog­lalkoznak.
A gombák legfontosabb táp­a­nyaga a fehérje, amely összetételét tekintve az állati fe­hérjéhez hasonló, így hús­pótlóként is számításba jöhet. A gombák a fehérjén kívül zsírokat, szénhidrátokat, ás­vá­nyi sókat (foszfor, kálium stb.), vitaminokat (A, B, D, PP), íz- és za­matanyagokat, étvágygerjesztő hatású glutaminsavakat tar­talmaznak, olvasható a legtöbb, gombákkal foglalkozó sza­k­oldalon. Magas táp­ér­té­kü­kön kívül gyógyhatásuk sem le­becsülendő. Tudományos feltételezések szerint egyes gombafajok tébécéellenes, míg mások tífuszellenes, illetve rákellenes antibiotikumot is tartalmaznak. Már az ötvenes években ismertették az óriás- pö­feteg (Calvatia gigantea) ha­tóanyagának, a calvacinnak ví­rus- és tumorgátló hatását. A gomba hasznos az elhízás el­len, mert energiaszegény és nagy telítőértékű. Teljes értékű fehérjetartalmával kiválóan ki­e­gészíti növényi eredetű táp­lá­lékainkat, ugyanakkor egymagában nem pótolja sem az energiaadó alaptápanyagokat, sem fehérjeforrásainkat.

A gomba legfőbb szerepe a táplálkozásunkban elsősorban az, hogy az ételek ízletességét fokozza, kiváló ízesítő hatásán kívül a legváltozatosabban elké­szíthető zöldségféle. Napról nap­ra egyre szélesebb válasz­ték­ban köszön vissza az élel­mi­szerboltok polcairól.


A gombáról...
A világon 120.000 különböző gombafaj ismert, ezek közül Európában 4000 gombafaj létezik, közülük 300 mérgező az ember számára.

A természetben egész évben megtalálhatók a különféle gombafajok.

A gomba bár nem fotoszintetizál, mégis zöldségként tartják nyilván.

Fogyasztása minimális kalória­bevitellel jár.

Fehérjéje tartalmazza az összes esszenciális aminosavat.

Az ehető gombák 90 százalék vizet, 2–6 százalék szénhidrátot és csak nagyon kevés zsírt tartalmaznak.

100 gramm gomba 20–40 kalóriát tartalmaz.

Cukorbetegek is fogyaszthatják, mivel glükóz- és mannittartalma csekély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint heti 250 grammos gombafogyasztás elég, mivel a vadon termő gombák sok nehézfémet, kadmiumot, ólmot, higanyt képesek fölvenni a talaj­ból.

Forrás: http://www.szekelyhon.ro/archivum/offline/cikk/63805/a-gombak-jotekony-hatasai